Irány Olaszország!

Csupán pár óra választ el a tényleges indulástól. Taxi, Ferihegy, Treviso, Velence...Viszonylagos higgadtság. Kedves telefonok, jókívánságok. Utolsó "magyar" bejegyzés.

Az első uticél:

Visszaszámlálás: 1

Körülbelül két órával ezelőtt rándult görcsbe a gyomron először ezen a héten. A nyugtalanság azóta sem szűnt meg, és elképzeléseim szerint egy jó darabig (talán, amíg olasz földet nem érint a lábam), nem is fog. A szívem zakatol, az agyam kattog, a lelkem kétségek közt vergődik. Úgy néz ki, ez is egy fázis.
Utolsó éjjel a saját pihe-puha ágyamban. Padova, jövök! :)

Visszaszámlálás: 2

Amikor az ember fél évre elutazik, fél évre elég holmival, ezer felé áll a feje. Főleg, ha még az utolsó napokban dolgoznia is kell. Ma otthagytam egy vagyont az V. kerület bizonyos üzleteiben. A vásárlás után, egy halom cuccal az ágyamon, két dolgot furcsálltam leginkább: vajon mikor vettem utoljára pirospaprikát és óvszert?! Úgy látszik, ezek elmaradhatatlan Erasmus-kellékek. :) Már csak két nap...a szívem szakad meg, és repes egyben örömében. Mi vár ott rám? Életem legrosszabb nyara után, amelyben nem csupán két hatalmas és egy kisebb szerelmi csalódás játszott szerepet, de egy családi baleset is bekövetkezett, azon túl, hogy betörtek hozzánk, úgy érzem, ennél rosszabb már semmi sem lehet. Ma búcsúzom a pesti éjszakától, és mindenkitől, aki betéved a Lámpás nyitóbulijára. Ő nyit, én zárok.

Visszaszámlálás: 3

Csütörtök éjfél van. Mindjárt péntek, ami azt jelenti, hogy már csak 3 napom maradt arra, hogy elbúcsúzzam Budapesttől, és a benne élő, számomra igencsak fontos egyénektől. Induljon, tehát a visszaszámlálás! Induljon, tehát A BLOG! :)