A padovai, vagyis jobban mondva Veneto tartományi italkülönlegesség ránézésre egyáltalán nem olyan szimpatikus, mint amennyire finom. Itt szinte mindenki ezt issza, legyen az fiatal, vagy idős, egyetemista, vagy dolgozó ember, külföldi diák, vagy helyi lakos. Az ára általában 1 és 2,5 euró között mozog, persze attól függően, hogy hol iszod, és mennyit adnak. A képen – hozzáfűzve: igen helytelenül – nem látszik, de egy fa evőpálcikán lévő olajbogyóval együtt szolgálják fel, amit műanyagpohárban kérve az utcán, üvegpohárba kérve a bárban fogyaszthatsz el. Az „Aperol”, ami a fő összetevője eme nedűnek, tulajdonképpen nem más, mint egyfajta narancslikőr, csak kevésbé édes és szirupos kivitelben. A „Prosecco” magyarul habzó bort jelent, ami valójában ugyanolyan itt, mint otthon a pezsgő. Nagy csel az olasz vendéglátásban, hogy amikor már sokadszorra rendelsz, ezt a hozzátevőt limon szódára cserélik, amitől nem csupán az ízvilág, de az ital alkohol-százaléka is megváltozik. Még három-négy pohártól sem mész a falnak, inkább kedvesen mosolyogsz tőle. Másnapossággal nem jár, – hála égnek – hiszen akkor bezárhatnák az „ősegyetem” kapuit. Ajánlom mindenkinek! Aki korán jelentkezik nálam, azzal Szilveszterkor koccintok! ;)
Egy jó tanács: Az olasz közlekedésről, és sofőrökről mindenkinek megvan a maga története. Egy biztos, hogy ha itt csinálnék meg egy jogosítványt, otthon az első kanyarban karamboloznék. Viszont! A rendőrök csupán 10%-os véralkoholszint felett büntetnek meg. Ha jól tudom, Magyarországon ehhez az itteni szám tizede is elég. Soha ne ülj be úgy olasz anyósülésre, hogy a volán mögött ülő szemébe nem néztél volna mélyen! Ha (általában) fekete szemei csillognának, válaszd inkább a biciklistákat, akiknek a vázán utazni csudijóóó! :) Az élmény újra megtörtént velem…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése