Esténként, buliból hazajövet egy fiú autójában ülve az ember sok mindenre számíthat, kivéve arra, hogy a rezidencia előtt leparkolva komoly témákról beszélget. Padovai születésű, és azóta is Padovában élő barátomtól érdekesen információk jutottak el hozzám.
Novemberben Berlusconi a városba látogatott oldalán az egész olasz politikai rezsimmel. Mint kiderült az árvízkárosultak számára biztosított segélyeket, főleg anyagi juttatások formájában. Veneto provincia felháborodással fogadta a történteket, ami számunkra (külföldiek számára) teljesen érthetetlen volt. Vajon miért nem örülnek annak, hogy támogatják őket?!
A kedves, olasz ismerősöm felvilágosított. Mivel a tartomány régebb óta létezik, virágzik és van, mint maga az olasz egység, a venetoiakban él egyfajta nacionalista érzelem. Köszönik, de nem kérnek a kormány jóindulatából, mivel elég pénzük van nekik, saját maguknak is. A nyugati életszínvonalból - úgy vélem - külön kiemelkedik a padovai életminőség. Magas fizetések, drága árak, tisztaság és jólét. Szerintük ezeket az összegeket sokkal inkább megérdemelné Dél-Olaszország, vagy Szicília.
Rákérdeztem persze, szimpla kíváncsiságból, hogy mi ez a különcködés a többi olasz tartománnyal szemben? A válasz talán ijesztően is hangzik. Történelemben, viselkedésben, kinézetben és nyelvi téren is azt hiszik a környéken élők, hogy eltérnek más itáliaiaktól. Véleményem és egy hónapnyi Reggio Calabria-ban szerzett tapasztalatom szerint ebben tévednek. Dialektus szinte minden területen létezik, és elképzelhető, hogy a hideg, ködös idő és a hegyvidéki ékhajlat miatt kevésbé napbarnítottak és sötét tónusúak, de mentalitásban, temperamentumban és viselkedésben egyenlőre nem véltem semmi komoly különbséget felfedezni. Inkább csak szükségük van erre a furcsa "hazafias" érzelmű másságra...
Véleményemet nem tudtam magamba tartani. Kisebb vita után búcsút vettünk egymástól, és ki-ki ment tovább a maga útján. Ezt a beszélgetést viszont sose felejtem el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése